Judit számomra a lazaság, önbizalom megtestesítője. Ezeket órái is tükrözik.
Nyugalmat, magabiztosságot sugároz a Hozzá fordulók felé, mely átadására is képes (tudatosan, vagy tudat alatt). ☺
Nagy hangsúlyt fektet az önfelvállalásunk, önbizalmunk , társaink és a világ felé irányuló bizalmunk fejlesztésére.
Szeretettel ajánlom Judit foglalkozásait azoknak, akik szeretnének könnyedén, játékosan, a mélyen rejlő erejükre rátalálni és éltetni magukban – a hétköznapokban is.

(Zsuzsi)

Judit vidám és közvetlen személyiség. Befogadó minden emberrel, minden táncossal, akivel csak találkozik, aki csak hozzá érkezik. Minden tánc egy élmény, egy tapasztalás, ami felismeréseket hoz. Judit ebben támogat. Ő sem fogja megadni a kérdéseidre a válaszokat, de támogat abban, hogy megmozdulj, és hogy mindezt türelemmel tedd, a saját tempódban, elfogadással.

Valahol minden ember táncos, a saját életének táncosa. Az úton, amelyen az embert tapasztalásai vezetik, bárhogyan táncolhat, társakkal együtt, ugrálva és fejet rázva, lágyan, berögzült mozdulatokkal, régi sémákkal, vagy újak felé haladva. Táncolhat földön és állva, sokféleképpen LEHET.  Az út bizonyos szakaszain pedig  (néhány este munka után) Judit figyelmével, jelenlétével és támogatásával, a „feladatokon” keresztül táncolhatsz közelebb önmagadhoz.

Azért kezdtem el a táncot, hogy segítsen a nyitásban és a kapcsolódásban. Az első órán azt éreztem, hogy szeretném én is ezt csinálni – táncolni és támogatni másokat az útjukon. Sokféle táncot kipróbáltam és szerettem is volna táncos lenni kisebb koromban. Most ugyan nem ez a foglalkozásom, már mégis táncosnak érzem magam. 

(Dóri)

"Ezelőtt semmi ehhez hasonlót nem csináltam, de már az első alkalommal biztos voltam benne, hogy ez az, amit kerestem. Szabad önkifejezés és önismeret, kapcsolódás és élmények... Az pedig, ahogy Judit vezeti az órákat (és hogy jobbnál jobb zenéket hoz) még magasabb szintre emeli az egészet. 

Felszabadító és erőt adó!"

(Gergő)

Szia Jucus,

El sem tudom mondani mennyire örülök annak, hogy találkoztunk, ismerhetlek, eljutottam hozzád, és megmutattad nekem milyen csodák léteznek még az életben! :D

Amikor először mentem el az órádra, nagyon féltem….fogalmam sem volt, hogy mi vár rám valójában. Annyit hallottam már Rólad a barátnőmtől, hogy megkértem vigyen el táncolni, mert már nagyon érdekel az egész. :) Nem gondoltam akkor, hogy minden megváltozik, ha elmegyek táncolni. Olyan hihetetlen volt és furcsa, hogy egy kis “ugra-bugrával”, meg “riszálással” bármin változtathatok az életemben…. Aztán elkezdődött az óra…és elkezdett változni minden bennem, szépen-lassan…

Hálás vagyok Neked, érted és annak, amit csinálsz! :D Nagyon szeretek Nálad örömtáncolni. Azóta, amióta hozzád járok, rengeteget tudtam meg magamról, elakadásaimról, berögződéseimről, és köszönöm szépen a sok segítséget, útmutatást, amit kaptam tőled, hogy ezeket észrevegyem és feloldhassam. :) Sosem hittem volna, hogy a tánc ennyit tud változtatni az életemen és rajtam, valamint a nézőpontomon. :) Az iránymutatásaid, észrevételeid, és feladataid segítsége révén végre megtanultam kapcsolódni magamhoz, másokhoz, nőkhöz, férfiakhoz egyaránt. Nyilván nem megy mindig olyan zökkenőmentesen, ahogy szeretném, de fantasztikus élmény volt, ahogy segítettél kinyílni, máshogy nézni és látni az embereket és magamat. :) Hálás vagyok, mert könnyebben megtalálom az örömöt magamban, a boldogságot, a belső erőt, a szabadságot, a kedvességet, gyengédséget, és még sorolhatnám, de a diszharmóniát, félelmeket, dühöt, tehetetlenséget, sértődöttséget magamban és lehetőségem van megtáncolni és kitáncolni mindezt, így új lehetőségek, élmények léphetnek és lépnek is be az életembe.

Köszönöm szépen a figyelmedet, kedvességedet, alázatodat a tánc felé, felém és a táncosaid felé, valamint a beleérzéseidet, meglátásaidat és gyengédségedet és azt a biztonságos teret, amit mindig teremtesz körülöttünk, körülöttem. :)

Köszönöm szépen Jucus! :)

(Timi)

"Gyere, mozdulj meg!

Egy saját élményemről szeretnék most írni nektek. Arról, hogy mit jelent megmozdulni, kimozdulni, elmozdulni – fizikai és lelki értelemben véve is. Elvontan hangzik így elsőre, ugye? Akkor gyere velem, és olvass tovább! :)

2015. februárjától járok Judit órájára, ahol a szabadtáncot, vagy inkább a szabadmozgást gyakoroljuk. Tapasztaltad már az életedben, hogy milyen nehéz megmozdulni? Fizikailag és lelki értelemben is? Kimozdulni egy „beragadt” élethelyzetből, egy mentális állapotból, amiben már szenvedsz, de öreg „barátaink”, a félelem és a megszokás miatt mégis benne tartod magadat? Itt én pontosan erre a működési módomra láttam rá. Sokszor éreztem úgy, hogy legszívesebben csak magzatpózban feküdnék. Szólhat a legvadabb ritmus, zajlódhatnak a sodró események körülöttem, lesz*rom, én bizony nem akarok megmozdulni és kész. De ebben az állapotban lenni bizony nem jó érzés. Az élet rezgés-mozgás-változás, ha ebből kizárod magad, perifériára kerülsz. Ebben az állapotban lehet csak szenvedni igazán. (Ez is egy tapasztalás, nincs vele gond, de érdemes átgondolni, hogy nyílhatnak egyéb perspektívák is ;))

Előbb-utóbb én is beláttam, hogy nem maradhatok így, meg kell mozdulnom, mégha ez bizonytalansággal is jár, azzal, hogy összeütközhetek másokkal, nekimehetek a falnak, vagy találkozok a kemény földdel (a foglalkozások alatt többnyire csukva van a szemünk). De mozgás közben megtapasztaltam, hogy az, ami a fejemben van ezekkel a félszekkel kapcsolatban, sokkal rosszabb, mint a valóság.

A következő időszak lényegét így foglalnám össze: megmozdultam-tapasztaltam-ütköztem-találkoztam… és túléltem! :) Sőt… Néhány alkalom után már sokkal otthonosabban mozogtam a térben, érintkeztem másokkal, és kapcsolódtam.

És – itt jön a varázslat, az élet nagy varázslata –, mindez elkezdett megjelenni a „kinti” életemben is. Nem éltem meg könnyűnek az elmúlt hónapokat. Be voltam ragadva, kapcsolatilag, munkaügyileg, barátokkal, minden szinten. „Ahogy kint, úgy bent, s ahogy fent, úgy lent.”

De elkezdtem magam kimozdítani, tudatosan: igaz, volt, hogy egy lépést léptem előre, a következő mozdulattal négyet hátra, de megmozdultam – és megmozdult velem együtt a kinti világ is. :) Ha mozgásban vagy, áramlásban, könnyebben feldolgozhatóak, kidolgozhatóak, helyre tehetőek a nehéznek megélt események is. Arra bátorítalak, hogy mozdulj! :) Ha úgy érzed, hogy nem megy egyedül „odakint”, akkor gyere el Judit szuper órájára, láss rá vagy érezz rá először az ő elfogadó légkörében arra, hogy is vagy te most magaddal ebben a mókuskerék-világodban. És meg fog mozdulni a „kint” is, a kulcs, hogy először a „bentet” mozdítsd. Jó mozdulást kívánok!"

(Kata)

Itt olyan térbe lépsz, ahol érzed hogy vártak! Ha már megérkeztél, megszabadulhatsz feszültségektől, gátlásoktól, helyet kap az önkifejezés és minden, ami megmozdul benned.
Figyelhetsz befelé és kifelé, tanulhatsz összpontosítást és ellazulást, kapcsolódhatsz magadhoz vagy másokhoz. Érhetnek váratlan dolgok vagy éppen csak jól esik, ami kiszámítható. Beleélheted magadat helyzetekbe, megtapasztalhatod hogy mik a határaid, mi zavar, mi hiányzik.
Aztán kiengedhetsz, élvezheted a zenét, a ritmust és a mozgást. Közben letisztul, hogy mi van bent és kint, érezheted ahogy áramolnak az energiák, feltöltődhetsz és végül továbbléphetsz...
Mindebben egész végig egy nagyon figyelmes, szeretetteljes lélek segít. Ő Judit és az óráját mindenkinek ajánlom!

(Dani)

"Utazás...a végtelenen át...Önmagunktól, Önmagunkhoz. Elindulsz valahonnan, és fogalmad nincs hová tartasz. Majd szépen lassan, Jucus támogatásával meglátod utadnak állomásait, ívét és célját is. Rálátsz elrejtett megállókra, hol otthagytad szíved-lelked egy részét, s az köt magához, nem tudsz haladni. Egy-egy óra során szépen sorban elvágod a kötelékeket, felszabadítod magad. Lehet, hogy neked rövidebb, nekem hosszabb idő, vagy fordítva. De az is lehet, ahogyan velem is történt számtalanszor, csak rábízod magad a pillanatra, és lebegsz az energiában, a szeretetben, az életben. Mindezt egy csodálatos, segítőkész és szeretettel teli Angyal biztonságában. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Én nagyon sok köszönettel tartozom Érte, Neki :) <3"

(Erika)

Sokféle módja van annak, hogy ez ember (újra) közel kerüljön önmagához. Végre nem kell egózni, agyalni, logikázni, mélyben vájkálni... Gyönyörűen bontja ki a zene és a tánc azt a témát, ami megérett a fejlődésre, és a legfinomabb biztonságban élem meg az átalakulást.

(Gabi)

Legmélyebb önkifejezési eszköz, amely által kapcsolódni tudok önmagamhoz. Megélés, megértés és tapasztalás. Felszabadulás a zene és a mozgás által.

(Eszter)